FONTOS változás a vagyonosodási vizsgálatok területén - 10 % a büntetlenség ára - Amnesztia?
2008. december 23. kedd, 07:51
A kormány és a parlament szabad utat engedett azoknak a magánszemélyeknek, akiket eddig az APEH vagyonosodási vizsgálatokkal zaklatott. 2009-ben nagy valószínűség szerint a vagyonvizsgálatok száma csökken, de nem szűnik meg, így tehát továbbra is veszély fenyegeti azokat, akik többet költöttek, mint amennyit adózott jövedelmük lehetővé tenne. Az APEH február közepén hozza nyilvánosságra a 2009. év ellenőrzési irányelveit, amelyből megállapítható milyen ellenőrzésekre kíván nagyobb hangsúlyt fektetni a hatóság. A új törvényi rendelkezések szerint azonban kijelenthető, hogy 10 % a büntetlenség ára.
Az adóhatóság a vagyonosodási vizsgálatokra történő kiválasztáskor sikeresen halászott az olyan magánszemélyek között, akik nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak a cégüknek. A vizsgálatok során általában kiderült, hogy az adózott jövedelmük alapján erre nem lett volna módjuk. A kölcsönadás tehát életszerűtlen.
Az eddigi szabályok szerint amennyiben cég tulajdonosa elengedi a cégnek nyújtott tagi kölcsönt, a cég 16 százalékos társasági adót és 4 százalékos különadót fizet (az eredményjavulás miatt), a magánszemélyt pedig az adóalap után 25, illetve 35 %-os osztalékadó terheli. Az új szabályozás szerint erre a tranzakcióra érvényes osztalékadóval viszont csak 10 %-os az adóteher.
Átmeneti rendelkezések 257. §
(19) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2008. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a társas vállalkozás magánszemély tagjának a megállapítás évében kifizetett osztalékából – feltéve, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténik – a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összeg után – tagi kölcsön adóévben történő elengedése esetén – az a)-f) pont szerint lehet az adókötelezettséget meghatározni.
a) Ki kell számítani a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összes osztaléknak az elengedett tagi kölcsön összegével egyező részéből az osztalékra jogosult tag vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában rájutó részt.
b) A megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
c) Az Szja tv. 66. §-a szerinti adó alapja a tag számára a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztalékból az a) pont szerinti összeggel csökkentett rész.
d) A kifizető az a)-c) pont szerint az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül állapítja meg, és a c) pont szerinti adóalap adójától elkülönítve a b) pont szerinti adóról külön igazolást ad a tagnak.
e) A b) pont szerinti adóra választható, hogy
ea) az adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig a magánszemély fizeti meg; vagy
eb) a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti, azzal, hogy a c) pont szerinti osztalékrészre egyebekben a 66. § rendelkezését kell alkalmazni.
f) A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján az a) pont szerinti adóalapot és a b) pont szerinti adót a c) pont szerinti adóalaptól és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
g) Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető.
A tagi kölcsön elengedésének azonban nemcsak adóvonzata volt, hanem ajándékozási illetéket is le kellett rónia utána. Az új szabályozás szerint azonban:
Az egységes javaslat 257 . §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki: „(20) A társas vállalkozás (19) bekezdés szerinti tagi kölcsön elengedéséből származó vagyonszerzése mentes az ajándékozási illeték alól .”