A PM és az APEH szerint a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere alapvetően rendezett
2009. január 22. csütörtök, 08:32
A vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere alapvetően rendezett. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számára a jogszabályok egy évtizede biztosítják a vagyonosodási vizsgálatok feltételeit. A hivatal e jogszabályokkal jó ideje él, és alkalmazza a vagyonosodási vizsgálatokat az eltitkolt jövedelmek feltárására, a be nem fizetett adók behajtására. E módszer alkalmazásában a 2007-es esztendő hozott jelentős változást, amikor is a kormány erősítette a feketegazdaság felszámolását szolgáló programjának végrehajtását, és ennek jegyében az APEH jelentősen növelte a vagyonosodási vizsgálatok számát.
Míg korábban az adóhivatal évente néhány száz ilyen jellegű vizsgálatot végzett, addig 2007-ben 10 ezer vizsgálatot vett tervbe. A vizsgálatok számának ilyen nagymértékű növekedése számottevően növelte az adóeltitkolás kockázatát, jelentős fenyegetést eredményezett a fekete és a szürke gazdaságban tevékenykedők számára. Az adóhivatal 2007-ben és 2008-ban összesen közel 20 ezer vizsgálatot végzett, a feltárt adókülönbözet több mint 70 milliárd forint volt. A Pénzügyminisztérium fontosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatok folytatását, mivel ez az eljárás az egyik legeredményesebb adóhivatali eszköz az adóeltitkolás visszaszorításához. A tárca szerint az eljárások során érvényesül a jogbiztonság követelménye, és nem sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. A vagyonosodási vizsgálatok a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzését jelentik, amelynek során az APEH becslés útján állapítja meg az eltitkolt adót. Az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés feltételei fennállnak, majd ez alapján részletes indoklással ellátva megállapítja az eltitkolt adót. Ha az adózó ettől eltérőt állít, ezt már neki kell igazolnia. A becslés jogintézményét az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta és az alkotmányos előírásokkal összeegyeztethetőnek találta. A jogintézmény APEH által történő gyakorlati alkalmazása a Legfelsőbb Bíróság, mint a közigazgatás egyik legfőbb törvényességi őre előtt folyó eljárások során is megállta helyét, amelyet az APEH kiemelkedő pernyertességi mutatói is igazolnak. A Pénzügyminisztérium elemzi Szabó Máté országgyűlési biztos megállapításait, és amennyiben javaslatai alapján szükségesnek lát jogszabályi változtatást, azt haladéktalanul kezdeményezni fogja. Budapest, 2009. január 20. Pénzügyminisztérium Sajtó